Egy amerikai filmbe illő PROM✨
Ebben a posztban Betti diákunk elmeséli, milyen is volt egy amerikai filmbe illő prom az Egyesült Államokban. A továbbiakban az Ő beszámolóját olvashatjátok!
Ha valaha is láttatok tinifilmet, akkor biztos van egy kép a fejetekben erről az eseményről: tánctér, DJ, csillogó ruhák, szmokingos fiúk, csuklódíszek, fotófalak, limuzinok… És képzeljétek, mindez tényleg létezik! Pont olyan, mint a filmekben – vagy talán még annál is jobb, ha egyszer te is benne vagy.
De mit jelent ez az egész egy lány szemszögéből?
Őszintén? Egy kis nyomás is, na meg rengeteg izgalom. Mert ki ne szeretne egy csodás estélyiben megjelenni, egy kedves partner oldalán, átélve azt a pillanatot, amire kislányként talán mindig is vágyott?
Én szerencsés voltam, mert mindezt megélhettem. És most elmesélem nektek, milyen is volt belülről nézve.
Egy hónappal a bál előtt már beindult az őrület…
A fiúk titokban posztereken dolgoztak, hogy különleges módon kérjék fel a lányokat. Mi, lányok, közben már javában ruhát próbáltunk, Pinterestet bújtunk frizkó- és körömötletekért, és persze suttogtunk arról, vajon kivel megyünk majd.
A barátnőm, Willow (akiről már meséltem nektek korábban), tudta, hogy a barátjával megy – szóval ő nyugodt volt. Én viszont izgatottan vártam a meglepetést. És nem is kellett csalódnom.
Egyik délután, foci edzés után történt a varázslat: a srác, aki közel állt hozzám, ott várt rám egy kézzel készített poszterrel. A szívem kihagyott egy ütemet, amikor megláttam. Olyan boldogság áradt szét bennem, amit nehéz lenne szavakba önteni. Napokig csak mosolyogtam, és alig hittem el, hogy ez tényleg megtörtént.
A nagy nap
A fiúnál készülődtem, együtt a húgával – teljesen olyan volt, mint egy jelenet egy amerikai filmből. Amikor elkészültem, Avery (a húga) szólt neki, hogy lemehetek. Lesétáltam a lépcsőn… és ott állt, elegáns fekete zakóban, a nyakkendője tökéletesen passzolt a ruhám színéhez. Finoman felhelyezte a csuklómra a díszt, én pedig feltűztem a virágot a zakójára. Itt kezdődött az este, amit soha nem fogok elfelejteni.
Találkoztunk a baráti körünkkel egy parkban, ahol természetesen rengeteg fotó készült – csoportképek, páros, szóló, fiú-lány, minden. Aztán beültünk az autókba, és irány a bál!
És maga a bál?
Egyszerűen csodálatos volt. Finom vacsora, rengeteg nevetés, közös táncok, és még több fotó. Az estét végül egy barátunknál zártuk egy igazi amerikai tábortűzzel – beszélgettünk, nevettünk, és csak élveztük, hogy együtt vagyunk.
Ez az este nekem sokkal több volt, mint egy iskolai bál.
Ez egy olyan emlék, amit egész életemben a szívemben fogok őrizni. Egy pillanat, amiért örökké hálás leszek – és amiért érdemes volt belevágni a cserediák programba.
Ha valaha is gondolkodtál azon, hogy belevágj-e egy ilyen kalandba: ne habozz! Nem minden nap kapsz lehetőséget arra, hogy egy másik kontinensen, egy másik kultúrában élj meg olyan élményeket, amiket eddig csak filmekből ismertél. És hidd el, ezerszer jobb megélni, mint csak nézni.
Merj nagyot álmodni – és vágj bele!
